Tartalom
Keresztelő Szent János római katolikus templom
Községünk domináns épülete kétségtelenül a Keresztelő Szent János római katolikus templom, mely a település „Nagy Bodok“ részén található. A templom mögött helyezkedik el a temető, ahol értékes Kő kereszt áll az 1795. évből. A templom mellett a felújított halottasház található.
A Keresztelő Szent János római katolikus templom a 12. században épült (1160 körül), mely tiipikus román stílusban megépített falusi templom téglalap alakú hajóval és fékörív alakú apszissal. 1968-ban felfedték a román stílusú központi részét (szentély, hajó) és a nyugati részén megtalálták az eredeti bejáratot. A legnagyobb átépítéseket 1796 körül végezték el, amikor az egykori hajót nagyobb, barokk stílusúra építették át. A román stílusú templom északi homlokzatához porosz jellegű boltíves sekrestye lett hozzáépítve.
A templom fő oltára a 18. századból származik, de a Keresztelő Szent Jánost ábrázoló oltárkép régebbi időkből való. Őriznek itt egy baldachint is a 18. század végéből. Az 1866. évben a templom új orgonával bővült, melyet napjainkban is használnak. A betonból készült karzatot 1968-ban az eredetit mintázó fa karzat váltotta fel.
Az 1992. évben a templomot nyugati irányból hosszabbították meg. Az eredeti fa torony új másolata 1993-ban épült, mely sekrestyével bővült. A templomban találhatók a Szent Józsefről és Szűz Máriáról elnevezett oldalkápolnák, melyek a 20. század elejéről származnak s ahol az ajándékozók központi emlékei vannak.
A későbarokk szószék a 18. század 2. feléből a legutóbbi átalakítás után el lett távolítva. A templom értékes ereklyéje a 17. századból való reneszánsz kehely. A templomot több szobor díszíti: Szűz Mária Szíve, Jézus Szíve, Szent Antal és Szent Teréz szobra és két szobor a Hétfájdalmas Szűzanyáról. A hajó falán a Keresztút 14 állomása látható. Ezeket a képeket nemrégen a Keresztút régi képei váltották fel. Az áldozóoltár 1993-ban készült el, akkor lett felújítva az örökmécses-izzó is. A toronyban három harang található, melyből kettő újabb, melyek a háborús célokra felhasznált harangok helyére kerültek.
Nagy figyelmet érdemelnek a bodoki harangok is. Az első ismerős adat a templomi harangokról az 1732. évből származik, amikor a templom kis harangtornyában 30 fontos harang függött. Később, az 1786.évben a harangok állapotáról szomorú híradást kapunk a harangok méreteit sem ismertették. Az 1798. kánoni vizitáció idejéből adatokat találunk az új fa toronyról. Benne található a 40 font tömegsúlyú harang, amely a község „legrégebbi idejéből“ származik. Közelebbi információk nem ismeretesek. Az egyes feltételezések alapján megtudhatjuk, hogy az 1732. évből származó harangról van szó. Az 1803. évből a bejegyzések alapján a templom két új haranggal rendelkezett ( a Megváltóról és Xavéri Szent Ferencről elnevezett harangok), melyeket a községnek Xavéri Fuchs Ferenc nyitrai püspök ajándékozott (az 1800. évben szentelte fel). Ez a püspök mint egri érsek a templomnak orgonát ajándékozott. 1828-ban a templomban 3 harangot jegyeznek a dokumentumok. A Kisharang származásáról nincsenek közelebbi ismertetések, mivel a plébániai jegyzékben ceruzával volt feltüntetve. A krónika tanúsága szerint a templom 1913-ban új harangokhoz jutott, melyek 1917-ben lettek rekvirálva. A toronyban csak a Fuchs harang maradt meg az 1800. évből, mely napjainkig megmaradt. Ehhez került további két új harang az 1925. évből, melyet Karol Kmeťko nyitrai püspök áldott meg.
Amikor 1992-ben meghosszabbították a templom hajóját, mindhárom harangot az új fa toronyba helyezték el, mely az 1798-ban felállított eredeti harang hű mása. Ezeket a harangokat napjainkban elektromos áram működteti.
A harangok jelenlegi leltára:
Nagyharang (magasság: 49 cm, alsó átmérő: 64 cm) a következő felirattal: "KERESZTÖLŐ SZENT JÁNOS KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK"
Fuchs harang (magasság: 38 cm, alsó átmérő: 51 cm) a következő felirattal: "BODOKIENSIBVS. SVBUITIS. EPISCOPALIBVS. DONAVIT. F. X. F. E. N. P. 1800" (" A bodokiaknak, a püspökség alattvalóinak ajándékozta Xavéri Fuchs František nyitrai püspök az 1800. évből”).
Lélekharang (magasság: 34 cm, alsó átmérő: 35 cm) a következő felirattal: "SZENT ANTAL KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK"
Ágostonhalmi harang a 19. századból Alsóbodok község közigazgatási területéről. A harangon a következő felirat található: "NAGYSZOMBATBAN FISCHER V."
Iskolai harang a 19. század végéről (magasság: 23 cm, alsó átmérő: 30 cm) a következő felirattal: "WALSER F PESTEN". A harangfejre a következő szöveg van bevésve: "JAVÍTVA 1987" A harangok történetéről (nemcsak a mi községünkből) többet megtudhatnak a Zvony Podzoboria – Zoboralja harangjai című reprezentatív könyvből tudhatnak meg. A kiadvány szerzői prof.Ing. Imrich Točka, Csc. és községünk szülöttje doc. Ing. Fehér Sándor, PhD. Tartalmilag és grafikailag összeállított minőségi könyv megvásárolható az Alsóbodoki Polgármesteri Hivatalban.
A középkorban a községünkben plébánia is volt. A 14. és 16. századot említik. Ettől az időtől kezdve Alsóbodok a pogrányi plébánia leányegyházközsége.
Az 1971-1972-es években közvetlenül a templom délnyugati részénél és a temető közvetlen közelében lett felállítva a halottasház terjedelmes fedett terasza. Később 2013-ban a község EU-s anyagi forrásokhoz jutott (összesen 21 963,97 Euró összegben) az SZK Vidékfejlesztési Program operatív programja keretében a halottasház felújítási munkálataihoz a 2007-2013-as évek időszakában.
A Keresztelő Szent János római katolikus templom, Pillanatfelvétel a temetőből a Keresztelő Szent János római katolikus templomra, Az orgona mögötti felvétel, Keresztút – I-VII. állomások, Szűz Mária szobra, Az Úr Jézus Krisztus-szobor, Eredeti oltárkép, A karzat alatti szentsír.
