Tartalom
Esterházy János Szülőföldjéért Egyesület
A polgári társulás néhány önkéntes javaslatáta és ösztönzésére alakult meg. Ők gróf Esterházy János (a mírovi börtönben hunyt el 1957. március 8-án) tisztelői. A gróf halála utáni 60. és halálra ítélésének 70. évfordulóján ennek az egyesületnek köszönhetően sikerült a gróf végakaratát teljesítve a földi maradványait végső nyugalomra helyezni. Arra a helyre, mely szívéhez közel állt, a Zobor hegy alá.
Pontosan az ő hamvait tartalmazó urna a Szent Kereszt Felmagasztalása kápolnában lett elhelyezve a róla elnevezett Esterházy János Zarándokközpontban. A temetési szertartás 2017. szeptember 16-án három ország (Magyarország, Lengyelország és Csehország) püspökének jelenlétében zajlott. A temetésen további szlovákiai egyházi személyiségek vettek részt. A temetési gyászszertartáson részt vett a gróf lánya Esterházy-Malfatti Alice és unokája Giovanni is.
Elérhetőség
A polgári társulás teljes neve:
Združenie za rodnú zem Jánosa Esterházyho - Esterházy János Szülőföldjéért Egyesület
Cím:
Pútnické centrum J.E. – E.J. Zarándokközpont
Dolné Obdokovce 124
951 02
Azonosítószám: 50260057
Jogi forma: Egyesület (szövetség, társulás stb.)
Szakbesorolás: 9499 A kulturális tevékenység támogatása
Kapcsolattartó személy: Dr. Csámpai Ottó (egyesület elnöke)
Tel.: +421 903 441 891
E-mail: info@esterhazyjanos.eu
Web: www.esterhazyjanos.eu
Ki volt Esterházy János
és hogy találta meg a végső nyugalmát...
Esterházy János született 1901. március 14. Nyitraújlakon. Anyja, Elżbieta Tarnowska lengyel származású grófnő volt. Apja, Esterházy János Mihály az Esterházy család galántai ágához tartozott, dédapja az 1849-ben kivégzett báró Jeszenák János nyitrai kormánybiztos volt. Kereskedelmi akadémiára járt Budapestre, később a saját birtokán gazdálkodott. 1924-ben elvette Serényi Lívia grófnőt és a házasságból két gyerek született, János és Alice.
Az 1920-as évek közepén kezdte meg közéleti pályafutását. 1931-ben Esterházy János a Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga vezetője lett és 1932-ben már az Országos Keresztény Szocialista Párt elnöke. 1936-ban a magyar pártok kongresszusán Érsekújvárott megalakult az Egyesült Magyar Párt, ennek ügyeleti elnöke lett. A bécsi döntés után Esterházy János a szlovák területen maradt és megalapította a Szlovenszkói Magyar Pártot.
Mint a szlovák parlament képviselője, 1942. május 15-én a 68/1942-es alkotmányi zsidóság kitelepítéséről szóló törvény szavazásakor NEM-mel szavazott. A politikai pályafutása alatt sokat harcolt a jó szlovák-magyar viszonyok ápolásához, segített az 1. bécsi döntés után Magyarországhoz csatolt szlovák nemzetiségű polgárokon is.
A háború után Gustáv Husák utasítására letartóztatták és átadták a szovjet katonáknak. Egy évig a moszkvai Lubjankában tartották fogva. Tíz év kényszermunkára ítélték és Gulagba küldték. A Szlovák Nemzeti Bíróság az 1947. szeptember 16-i ülésen halálra ítélte. A szovjet hatóságok 1949-ben kiadták a csehszlovák hatóságoknak. Elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglani börtönbüntetés kapott. Az 1955-ös általános elnöki amnesztia során a büntetését 25 évre csökkentették. Majdnem minden börtönben raboskodott, míg 1957. március 8-án, Mírov börtönben meghalt. A börtönparancsnok nem adta ki a hamvait a családnak.
Sokáig a halála után a család nem tudta hol vannak eltemetve hamvai. A mírovi rabtemetőt tekintették utolsó nyughelyének. Csak a kilencvenes évek közepén a család tudta meg, hogy valójában az Esterházy János hamvainak mi lett a sorsa. Ebben az ügyben sokat kutatott Dr. Molnár Imre történész, de sokat besegített Karel Schwarzenberg herceg is, egykori cseh külügymininiszter, továbbá a prágai magyar barátok és sok más jószívű ember. A hatvanas évekig az urna a prágai pankráci börtönben volt elhelyezve. Egy utasítási parancs után a prágai motoli temetőben volt az urna több más urnával egy közös sírban elhelyezve. Ez a tömegsír nem volt sehogy megjelölve.
A kilencvenes években kerültek elő azok a dokumentumok, melyek alapján be lehetett azonosítani Esterházy János utolsó nyughelyét. Így bukkantak rá Esterházy János hamvaira és adták át a családnak az ő kérésükre.
Közben folyt a társadalmi vita, hová legyenek elhelyezve a hamvak. Szó volt Kassáról, Nyitraújlakról, de a hosszú tárgyalások után és a család beleegyezésével itt Alsóbodokon, Zoboralján lettek elhelyezve a hamvak. Ez volt egyébként Esterházy János utolsó akarata is, hogy itt, szülőföldjén legyen eltemetve.
Hamvai az alsóbodoki Szent Kereszt Felmagasztalása Kápolna altemplomában vannak elhelyezve. Már korábban itt lett felavatva az Esterházy János kálvária 2012-ben, melynek állomáshelyei az egyhetes nemzetközi fafaragó táborban készültek. A kápolna alapköve 2013-ban lett felszentelve. A kálváriát és a kápolna alapkövét Mons. Ďurčo Zoltán Nyitra megye püspöki helynöke szentelte meg. A munkálatok Paulisz Boldizsár vezetése alatt folytatódtak. Közben több építész, festő, fafaragó és sok mester besegített.
A kápolna felszentelése és Esterházy János hamvainak elhelyezése közös ünnepi szentmise keretében valósult meg 2017. szeptember 16-án a Szent Kereszt felmagasztalása ünnepén és Esterházy János halálra ítélésének 70. évfordulóján. A főpapi szentmise főcelebránsa a krakkói érsek: Mons. Marek Jędraszewski, koncelebránsok: a szlovák és a magyar tábori püspök: Mons. František Rábek és Mons. Bíró László volt. Az egyházi szertartáson közel húsz magyar, szlovák, lengyel és cseh lelkiatya vett részt. A temetésen Esterházy-Malfatti Alice, Esterházy János lánya és unokája Giovanni is részt vett. A magyar kormányt Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Pető Tibor pozsonyi magyar nagykövet képviselte. Jelen voltak az Esterházy-család lengyel ágának leszármazottjai, a nyitraújlaki plébános a szlovák hívekkel és közel kétezer felvidéki és anyaországi magyar hívő.
Isten szolgája Esterházy János boldoggá avatás...
A következő községünkkel kapcsolatos jelentős eseményre 2019. március 25-én került sor, amikor nyilvánosan és hivatalosan megkezdődött Isten szolgája Esterházy János boldoggá avatásának pere Marek Jedraszewszki érsek krakkói kápolnájában, aki a boldoggá avatási pert közvetlenül Vatikánban kezdeményezte. Ezen a jelentős eseményen részt vett Mons. Ďurčo Zoltán, a Nyitrai Egyházmegye püspöki helynöke, az egykori vatikáni nagykövet asszony Dagmar Babčanová és Nyitraújlak polgámestere Milan Bíro, a morvaországi Mírov település polgármestere Lubomír Pejchal és Alsóbodok község polgámestere Paulisz Marián.
Ennek a rangos eseménynek ünnepélyességét személyes jelenlétével fokozta Esterházy János leánya Esterházy Malfatti Alice, az unokák Giovanni és Roberto Malfatti családjaikkal. A boldoggá avatási per szertartása után Alice asszony megköszönte a megjelent alsóbodoki lakosoknak, hogy édesapja hamvait 2017-ben örök nyugalomra helyezték a Szent Kereszt Felmagasztalása kápolnában, Alsóbodokon.
Dr. Csámpai Ottó
