Tartalom
A község demográfiai viszonyai
Alsóbodok község felekezeti megoszlása nagyon homogén, mivel a lakosság 93,27% - a (2011.évi adat) római-katolikus vallásúnak tartja magát.
Alsóbodok község gazdaságát a történelmi múltra visszatekintő mezőgazdaság jellemzi, hiszen a falu összterületének 83,4%-a mezőgazdasági jellegű. A múltban a községben működött az Egységes Földműves-szövetkezet (1949-től). Napjainkban aktív mezőgazdasági tevékenységével az elsődleges szektort az Agrofors k.f.t. jogi személy tölti be. A másodlagos és harmadlagos szektort több szubjektum képviseli a községben. Az egyes Alsóbodokon lévő gazdasági társaságok a Szlovák Köztársaság Kereskedelmi Jegyzéktárának hivatalos honlapján tekinthetők meg.
A község külső területét (a nem beépített részt) az említett mezőgazdasági terület (83,4%) képezi, a többi, erdős és beépített rész nagyrészt a község északi területén található. A belső térben összesen 349 lakóház található, melyből 307 ház állandó jelleggel lakott (ebből 2 szobás lakások vannak összesen 44 lakóegységgel). 33 családi ház nem lakott (2011-es adatok).A község funkcionális kihasználhatósága szempontjából megállapítható, hogy a községben 3 élelmiszerüzlet található, egy vegyes áruval, két vendéglő, sportpálya amiteátrummal (a község kulturális és sportolási tevékenységét biztosítja), óvoda, alsó tagozatos magyar és szlovák tannyelvű alapiskola, magyar tannyelvű magán-szakközépiskola, melyhez 2 kollégium tartozik (az egyik közvetlenül az iskola mellett), a másik a Paulisz birtokon, mely idegenforgalmi célt is szolgál a községben (Gróf Esterházy János keresztútja, a Szent Kereszt Felmagasztalása kápolna, Esterházy János földi maradványai, konferenciaszervezés, lakodalmak és további lehetőségek, rendezvények).
A beépített területek összetétele
Az egykori magyarországi törvénykezés örökösödési joga alapján különlegesképpen alakultak ki és jöttek létre a beépített területek – szűk, hosszú parcellák, út menti építkezési területek, családi házak mögötti gazdasági udvarok, kertek, gazdasági épületek és ültetvényekre szolgáló területek. Ezt a hagyományos építkezési módot megszüntették a szocializmus ideje alatt, amikor „a falu városhoz való közeledését“ hangsúlyozták. Az új parcellázás közel került a városi parcellákhoz, s ez a folyamat és trend megmaradt napjainkban is. Az új parcellák általában téglalap alakúak 6-8 áras földterületen. Az utca szegélye sem szabályos. Az építkezési területek erőteljesebbek, nagyobb területet foglalnak, és nem igazodnak a regionális elemekhez. Az új negyedek a városi építkezési hagyományt másolják, amely szöges ellentétben állnak a hagyományos vidéki építkezési móddalés nincsenek is összhangban vele. Jelenleg a családi házak egyéni jellegű építkezése folyik a Lúky nevű falurészben. A község telkeket adott el a közvetlen vásárlóknak, hogy ezzel is a falu szülöttjeinek otthonmaradását biztosítsa. Így megőrződik a község vidékies jellege, mellyel megerősödik a szülőföldhöz való ragaszkodás elve is.
A község mai kulturális-adminisztratív központja az 1957-1961-ben épült kultúrház épülete, melyben a községi hivatalhelyiségei is helyet kaptak. Ez földszintes, téglalap alakú épület középső egyemeletes résszel. Az EU strukturális alapja segítségével sikerült felújítani 2015-ben.
A jelenlegi időszak építményei közülkülön figyelmet érdemel a helyi vadász egyesület fa házikója. Az épület esztétikai látványként hat az erdei környezetben, mely a vadászok pihenésére szolgál.