Tartalom
A község természeti viszonyai
Alsóbodok község természeti viszonyait tömören a fizikai geográfia egyes részeire oszthatjuk, a talaj alatti felszíntől kezdve a klimatikus és vízfelületi feltételeken keresztül egészen a földrajzi területünkön található növényzetig és állatvilágig.
Litogeográfiai szempntból községünk dombháton fekszik, mely korai harmadkori üledékekből és lösszel fedett lerakódásokból áll. A település a Zsitvai dombvidék középső részén fekszik, mely geomorfológiai szempontból a Dunamenti dombvidék része az egykori Nyugat-pannóniai medence és a Kis-Duna völgykatlan vidékén belül.
A község legmagasabb tengerszint feletti magassága 245 m a kültér déli részében. A legalacsonyabb tengerszint feletti magasság a község beépített területének déli részében található 158 m magasságban, a dombok hajlásszöge eléri a 17°-ot.
A község éghajlata jobbára meleg, mivel meleg övezetben található általában mérsékelten száraz hideggel. Az éves átlaghőmérséklet a községben10,6°C.
Alsóbodok vízföldrajzi (hidrogeográfiai) szempontból a Zsitva-Nyitrageszte patak jobboldali felső öblén található, a Tribecs hegységtől délnyugatra kb. 13 km-re Nyitra városától. Ebbe ömlik a Bodoki patak, amely végigfolyik a község központján. A terület keleti részében folyik a Családi patak és a község déli részében ered a Babindáli patak. Mindegyik áramlás a dombvidéki-rónasági területhez tartozik a források éves vízkészlete és –bősége alapján.
Talajföldrajzi, pedogeográfiai szempontból megállapítható, hogy talajtipológián belül a vidékre főleg tipikus feketeföld, mély, karbonszerű talaj jellemző. Találunk itt úgyszintén agyagos (közepesen nehéz) talajfajtákat (a község délnyugati határában) és többnyire homokosagyag-tartalmú (nehéz) talajt.A község flórája (növényzete) nem annyira gazdag az egyes fajták előfordulását tekintve. A vízmedrek mentén többnyire kemény ártéri – Tölgyfa-szilfa-kőrisfa erdők (Querceto-Fraxinetum) terülnek el, az északi és keleti részt kárpáti tölgyfa-gyertyánfa erdők (Carici pilosae – Carpinenion betuli)a kültér déli részt tölgyfa és tölgyfa-cserfa erdők (Carpineto-Quercetum)övezik. A római-katolikus templom mellett különleges fa található: bugás csörgőfa (Koelreuteria paniculata), mely észak Kínából származik. A XX.sz. 30-as éveiben ültették.
A terület állatvilágát (faunáját) leginkább az európai őz(Capreolus capreolus), vaddisznó (Sus scrofa) és mezei nyúl (Lepus europaeus képviseli.
A településen nincs hivatalos természetvédők által államilag védett terület.
Felhasznált irodalom:
LAPIN, M. a kol. 2002. Klimatické oblasti. Mierka 1 : 1 000 000. In: Atlas krajiny Slovenskej republiky, Hrnčiarová, T. red. 1. vyd. Bratislava : Ministerstvo životného prostredia, SAŽP Banská Bystrica, 2002. s. 107. ISBN 80-88833-27-2
LAUKO, V. 2003. Fyzická geografia Slovenskej republiky. 1. vyd. Bratislava : MAPA Slovakia, Škola, s.r.o., 2003. 106 s. ISBN 80-89080-07-3
MAZÚR, E. - LUKNIŠ, M. 1986. Geomorfologické jednotky. Mierka 1 : 1 000 000. In: Atlas SSR. Mazúr. E. red. Bratislava : SAV, SÚGaK, 1986. 88 s.
PLESNÍK, P. 2002. Fytogeograficko-vegetačné začlenenie SR. Mierka 1 : 1 000 000. In: Atlas krajiny Slovenskej republiky, Hrnčiarová, T. red. 1. vyd. Bratislava : Ministerstvo životného prostredia, SAŽP Banská Bystrica, 2002. s. 107. ISBN 80-88833-27-2
RUŽIČKA, M. a kol. 1996. Biotopy Slovenska. Priíručka k mapovaniu katalógov biotopov. 1. vyd. Bratislava : Ústav krajinnej ekológie SAV, 1996
www.geology.sk
www.podnemapy.sk
